Családalapítás Németországban - 1. rész: családi pótlék
A családalapítás, és annak anyagi vonzata nemcsak Magyarországon, hanem a németek körében is sarkalatos kérdés. A népességcsökkenés szintén érinti mindkét nemzetet, melynek elkerülése érdekében ilyen-olyan intézkedésekre kerül sor.
Három csoportra osztom a bemutatni kívánt családi ellátásokat:
1. családi pótlék (Magyarországon: nevelési támogatás, majd tankötelessé válástól iskoláztatási támogatás)
2. családi adókedvezmény
3. a gyermek első három évében kapható juttatások (pl. GYED)
A német ellátásoknál igyekszem az alapesetekre koncentrálni. Szociális alapon járó juttatások igényelhetőek, de ezek egyrészt elég bonyolult elbírálás alá esnek, másrészt nem az "átlagkeresettel" bíró családokat érintik.
A családi pótlékkal kezdem.
Összeg:
Magyarország:
https://www.hrportal.hu/hr/a-csaladi-potlek-osszege-2019-ben-20180612.html
Németország:
A fenti összegek nem változnak a gyermekét egyedül nevelő szülő és a tartósan beteg ill. súlyosan fogyatékos gyermek esetén sem.
Ún. kiegészítő családi pótlékot igényelhet az a gyermekét egyedül nevelő szülő, aki a havi családi pótlékon és az esetleges - szociális alapon járó - lakhatási támogatáson felül havi 600 € (vagy annál kevesebb) bevétellel rendelkezik. A kiegészítő családi pótlék összege 170 €/hó. Ez a szociális ellátás azt próbálja elősegíteni, hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők ne jussanak el arra a szintre, hogy ún. II-es munkanélküli támogatást kelljen igényelniük. (Utóbbi az alapvető szociális ellátást és szociális segélyt biztosítja, mely összegben egyedülálló esetén 2018-ban havi 416 €-t + szállás ill. egyéb elfogadható költségek megtérítését jelenti.)
Annak ismertetésére, hogy a fent megjelölt összegek a "való életben" mit is jelentenek, alul összeszedtem néhány releváns mindennapos kiadás költségeit.
Meddig járhat a családi pótlék?
Magyarország:
A gyermek születésétől kezdve (nevelési támogatás), majd a tankötelezettség teljes időtartamára (iskoláztatási támogatás), valamint a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.
https://cst.tcs.allamkincstar.gov.hu/ell%C3%A1t%C3%A1sok/csal%C3%A1dip%C3%B3tl%C3%A9k.html
Köznevelési intézmény: óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.)
A "tanév" meghatározásához:
https://www.tbkozpont.hu/l/meddig-jar-a-csaladi-kedvezmeny-erettsegi-utan/
Példa:
Vegyünk egy egygyermekes családot. A gyermek leérettségizik. A tanév végéig kap a család a gyermek után 12.200 Ft-ot havonta.
Példa:
Vegyünk egy kétgyermekes családot. A nagyobbik gyermek leérettségizik. Bár a tanév vége után a nagyobbik gyermekre nem jár családi pótlék, viszont ő továbbra is eltartottnak minősül, ezért a kisebbik gyermekre nem 12.200 Ft, hanem 13.300 Ft családi pótlék fog járni.
https://www.azenpenzem.hu/cikkek/tovabbtanulas-csaladi-potlek-adokedvezmeny-csokken-a-bevetel-no-a-kiadas/5548/
Németország:
2. ún. átmeneti időszak áll fenn két képzés között (pl. érettségi és egyetem között nyáron)
3. adminisztratív okokból nem tudja elkezdeni a képzést (pl. keresztféléves képzések)
4. önkéntes szociális szolgálaton vesz részt
5. a gyermek fogyatékosság miatt nem tudja magát ellátni
(a fogyatékosságnak a 25. év betöltése előtt fenn kell állnia)
Ha a 18 és 25 év feletti gyermek már megszerezte az első diplomáját, és másodképzésen vesz részt, s mellette dolgozni szeretne, akkor max. 20 órát dolgozhat egy héten. (Ha családi pótlékot is szeretne kapni.)
A 18 éven felüli gyermekek családi pótlékra való jogosultsága elég összetett kérdés, és meglehetősen részletes a szabályozás is. Sok esetben igen sokrétű körülményeket kell mérlegelniük az ügyintézőknek, hogy meg tudják állapítani a családi pótlékra való jogosultságot.
Szeretnék röviden kitérni a németországi kereseti lehetőségekre és a családokat érintő releváns kiadásokra. Természetesen teljesen hiteles képet nem adhat az ember, különbözőek vagyunk, eltérő igényekkel, feltételekkel, körülményekkel. Viszonyításképpen talán mégis hasznosak az alábbi adatok:
Átlagfizetés Németországban (2017-es adat):
- teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete: 3.771 € (bruttó), 1.888 € (nettó)
Óvoda, bölcsőde:
- ennek egy külön posztot szánok, ide csak egy rövid példát írnék be a városi (München) bölcsődei költségekről:
Vegyünk egy olyan családot, ahol a család évi átlagos bevétele bruttó 50.000 € és a gyermek 8 órát tartózkodik a bölcsődében. A fent megjelölt bevétel és a bölcsődében töltött órák számának megfelelően a család havi 260 €-t fizet azért, hogy a gyermek bejárhasson a bölcsődébe (2017-es adat).
Ha ebédet is kérnek, az 3,85 €/nap. Átlag 20 nappal számolva: 77 €/hó. Összesen: 337,00 € / hó
(A gyermek felügyeletéből fakadó költségek egy része leírható az adóból. Részletek a Családalapítás Németországban - 2. rész: családi adókedvezmény bejegyzésben.)
Tömegközlekedés Münchenben:
55,20 € - 225,60 €
Az összeg attól függ, hogy milyen messziről "indulok" a belvárostól nézve, és hány "gyűrűt" utazom. A 225 € az már egy 60-70 km-es távolságot jelent. Ha valaki pl. a belvárosban dolgozik, de Mainburgban (70 km) lakik, akkor 225,60 €-t fizet havonta a munkába járásért. (Gyakori eset.)
(Olyanra van lehetőség, hogy, ha pl. valaki 12 hónapra megveszi a bérletét, akkor csak 10 hónapot kell fizetnie, kettőt elengednek. Illetve a munkába járás költségeinek egy részét az adóbevallásban is lehet érvényesíteni.)
Lakhatás (bérleti díj+rezsiköltségek, 2017-es adat):
- átlag lakhatási költségek Németországban: 897 €/hó
Mind a fizetések, mind a lakhatási költségek természetesen teljesen eltérőek lehetnek az egyes tartományokban.
Ha pl. ma rákeresek egy 50 nm-es, kétszobás lakásra Münchenben, a legolcsóbb, amit találok 900 €/hó, a legdrágább pedig 1.850 €/hó. Természetesen Münchenben van munkalehetőség, infrastruktúra, sportolási lehetőség, iskolák stb., tehát a lakhatás is drágább.
Messzebb is lehet költözni, ahol a lakhatási költségek bizonyosan redukálódnak, de kérdés, hogy valóban csökkenésről, vagy csak a költségek átnevezéséről lesz szó.
Mi is gyakran elgondolkodtunk már azon, hogy messzebbre kellene talán költözni az olcsóbb lakhatás reményében. Amikor viszont összeszámoltam, hogy a jelenlegi helyzetünkhöz képest milyen egyéb kiadások terhelnék a családi kasszát, rá kellett jönnöm, hogy sokkal előrébb nem lennénk.
Münchenben pl. elég lehet egy autó fenntartása, vagy akár anélkül is megvan az ember, hiszen tömegközlekedéssel szinte minden elég jól elérhető. "Vidéken" már szükség lehet az autóra, mert a munkahelytől kezdve az orvosi rendelőn keresztül az egyéb szabadidős tevékenységekig mindenhova (szinte) csak autóval jut el az ember. Az autó fenntartási díja mellett megnövekedett benzinköltségekkel lehet számolni, megspékelve az ingázásból fakadó utazási idő növekedésével. (Az idő pénz. Akkor is, ha közhely. :))
Családalapítás Németországban 2. rész - adókedvezmények ("demográfiai csomag" kitérővel)
Családalapítás Németországban 3. rész - a gyermek első három évében kapható családi ellátások
Valami újdonságot keresel a Facebookon? Nézz be ide.
Követhetsz Bloglovinon is
Három csoportra osztom a bemutatni kívánt családi ellátásokat:
1. családi pótlék (Magyarországon: nevelési támogatás, majd tankötelessé válástól iskoláztatási támogatás)
2. családi adókedvezmény
3. a gyermek első három évében kapható juttatások (pl. GYED)
A német ellátásoknál igyekszem az alapesetekre koncentrálni. Szociális alapon járó juttatások igényelhetőek, de ezek egyrészt elég bonyolult elbírálás alá esnek, másrészt nem az "átlagkeresettel" bíró családokat érintik.
A családi pótlékkal kezdem.
Összeg:
Magyarország:
- egygyermekes család: 12.200 Ft/hó
- kétgyermekes család. 13.300 Ft + 13.300 Ft = 26.600 Ft/hó
- háromgyermekes család: 16.000 Ft + 16.000 Ft + 16.000 Ft = 48.000 Ft/hó
- négygyermekes család: 16.000 Ft * 4 = 64.000 Ft/hó
- ötgyermekes család: 16.000 Ft * 5 = 80.000 Ft/hó
https://www.hrportal.hu/hr/a-csaladi-potlek-osszege-2019-ben-20180612.html
Németország:
- egygyermekes család: 194 €
- kétgyermekes család:194 € + 194 € = 388 €
- háromgyermekes család: 194 € + 194 € + 200 € = 588 €
- négygyermekes család: 194 € + 194 € + 200 € +225 € = 813 €
- ötgyermekes család: 194 € + 194 € + 200 € + 225 € + 225 € = 1038 €
A fenti összegek nem változnak a gyermekét egyedül nevelő szülő és a tartósan beteg ill. súlyosan fogyatékos gyermek esetén sem.
Ún. kiegészítő családi pótlékot igényelhet az a gyermekét egyedül nevelő szülő, aki a havi családi pótlékon és az esetleges - szociális alapon járó - lakhatási támogatáson felül havi 600 € (vagy annál kevesebb) bevétellel rendelkezik. A kiegészítő családi pótlék összege 170 €/hó. Ez a szociális ellátás azt próbálja elősegíteni, hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők ne jussanak el arra a szintre, hogy ún. II-es munkanélküli támogatást kelljen igényelniük. (Utóbbi az alapvető szociális ellátást és szociális segélyt biztosítja, mely összegben egyedülálló esetén 2018-ban havi 416 €-t + szállás ill. egyéb elfogadható költségek megtérítését jelenti.)
Annak ismertetésére, hogy a fent megjelölt összegek a "való életben" mit is jelentenek, alul összeszedtem néhány releváns mindennapos kiadás költségeit.
Meddig járhat a családi pótlék?
Magyarország:
A gyermek születésétől kezdve (nevelési támogatás), majd a tankötelezettség teljes időtartamára (iskoláztatási támogatás), valamint a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.
https://cst.tcs.allamkincstar.gov.hu/ell%C3%A1t%C3%A1sok/csal%C3%A1dip%C3%B3tl%C3%A9k.html
Köznevelési intézmény: óvoda, általános iskola, gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola, készségfejlesztő iskola, alapfokú művészeti iskola, kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, kollégium, pedagógiai szakszolgálati intézmény, pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.)
A "tanév" meghatározásához:
https://www.tbkozpont.hu/l/meddig-jar-a-csaladi-kedvezmeny-erettsegi-utan/
Példa:
Vegyünk egy egygyermekes családot. A gyermek leérettségizik. A tanév végéig kap a család a gyermek után 12.200 Ft-ot havonta.
Példa:
Vegyünk egy kétgyermekes családot. A nagyobbik gyermek leérettségizik. Bár a tanév vége után a nagyobbik gyermekre nem jár családi pótlék, viszont ő továbbra is eltartottnak minősül, ezért a kisebbik gyermekre nem 12.200 Ft, hanem 13.300 Ft családi pótlék fog járni.
https://www.azenpenzem.hu/cikkek/tovabbtanulas-csaladi-potlek-adokedvezmeny-csokken-a-bevetel-no-a-kiadas/5548/
Németország:
- - a gyermek 18 éves koráig (Pl.: ha 2000. április 15-én született, akkor 2018. április 30-ig jár a családi pótlék)
- - 18 - 21 éves kör között akkor, ha a gyermek nem dolgozik, ÉS az illetékes munkanélküli hivatalban álláskeresőként van regisztrálva
- - 18 - 25 éves kor között arra az időre, amikor
2. ún. átmeneti időszak áll fenn két képzés között (pl. érettségi és egyetem között nyáron)
3. adminisztratív okokból nem tudja elkezdeni a képzést (pl. keresztféléves képzések)
4. önkéntes szociális szolgálaton vesz részt
5. a gyermek fogyatékosság miatt nem tudja magát ellátni
(a fogyatékosságnak a 25. év betöltése előtt fenn kell állnia)
Ha a 18 és 25 év feletti gyermek már megszerezte az első diplomáját, és másodképzésen vesz részt, s mellette dolgozni szeretne, akkor max. 20 órát dolgozhat egy héten. (Ha családi pótlékot is szeretne kapni.)
A 18 éven felüli gyermekek családi pótlékra való jogosultsága elég összetett kérdés, és meglehetősen részletes a szabályozás is. Sok esetben igen sokrétű körülményeket kell mérlegelniük az ügyintézőknek, hogy meg tudják állapítani a családi pótlékra való jogosultságot.
Szeretnék röviden kitérni a németországi kereseti lehetőségekre és a családokat érintő releváns kiadásokra. Természetesen teljesen hiteles képet nem adhat az ember, különbözőek vagyunk, eltérő igényekkel, feltételekkel, körülményekkel. Viszonyításképpen talán mégis hasznosak az alábbi adatok:
Átlagfizetés Németországban (2017-es adat):
- teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete: 3.771 € (bruttó), 1.888 € (nettó)
Óvoda, bölcsőde:
- ennek egy külön posztot szánok, ide csak egy rövid példát írnék be a városi (München) bölcsődei költségekről:
Vegyünk egy olyan családot, ahol a család évi átlagos bevétele bruttó 50.000 € és a gyermek 8 órát tartózkodik a bölcsődében. A fent megjelölt bevétel és a bölcsődében töltött órák számának megfelelően a család havi 260 €-t fizet azért, hogy a gyermek bejárhasson a bölcsődébe (2017-es adat).
Ha ebédet is kérnek, az 3,85 €/nap. Átlag 20 nappal számolva: 77 €/hó. Összesen: 337,00 € / hó
(A gyermek felügyeletéből fakadó költségek egy része leírható az adóból. Részletek a Családalapítás Németországban - 2. rész: családi adókedvezmény bejegyzésben.)
Tömegközlekedés Münchenben:
55,20 € - 225,60 €
Az összeg attól függ, hogy milyen messziről "indulok" a belvárostól nézve, és hány "gyűrűt" utazom. A 225 € az már egy 60-70 km-es távolságot jelent. Ha valaki pl. a belvárosban dolgozik, de Mainburgban (70 km) lakik, akkor 225,60 €-t fizet havonta a munkába járásért. (Gyakori eset.)
(Olyanra van lehetőség, hogy, ha pl. valaki 12 hónapra megveszi a bérletét, akkor csak 10 hónapot kell fizetnie, kettőt elengednek. Illetve a munkába járás költségeinek egy részét az adóbevallásban is lehet érvényesíteni.)
Lakhatás (bérleti díj+rezsiköltségek, 2017-es adat):
- átlag lakhatási költségek Németországban: 897 €/hó
Mind a fizetések, mind a lakhatási költségek természetesen teljesen eltérőek lehetnek az egyes tartományokban.
Ha pl. ma rákeresek egy 50 nm-es, kétszobás lakásra Münchenben, a legolcsóbb, amit találok 900 €/hó, a legdrágább pedig 1.850 €/hó. Természetesen Münchenben van munkalehetőség, infrastruktúra, sportolási lehetőség, iskolák stb., tehát a lakhatás is drágább.
Messzebb is lehet költözni, ahol a lakhatási költségek bizonyosan redukálódnak, de kérdés, hogy valóban csökkenésről, vagy csak a költségek átnevezéséről lesz szó.
Mi is gyakran elgondolkodtunk már azon, hogy messzebbre kellene talán költözni az olcsóbb lakhatás reményében. Amikor viszont összeszámoltam, hogy a jelenlegi helyzetünkhöz képest milyen egyéb kiadások terhelnék a családi kasszát, rá kellett jönnöm, hogy sokkal előrébb nem lennénk.
Münchenben pl. elég lehet egy autó fenntartása, vagy akár anélkül is megvan az ember, hiszen tömegközlekedéssel szinte minden elég jól elérhető. "Vidéken" már szükség lehet az autóra, mert a munkahelytől kezdve az orvosi rendelőn keresztül az egyéb szabadidős tevékenységekig mindenhova (szinte) csak autóval jut el az ember. Az autó fenntartási díja mellett megnövekedett benzinköltségekkel lehet számolni, megspékelve az ingázásból fakadó utazási idő növekedésével. (Az idő pénz. Akkor is, ha közhely. :))
Családalapítás Németországban 2. rész - adókedvezmények ("demográfiai csomag" kitérővel)
Családalapítás Németországban 3. rész - a gyermek első három évében kapható családi ellátások
Valami újdonságot keresel a Facebookon? Nézz be ide.
Követhetsz Bloglovinon is
Megjegyzések
Megjegyzés küldése