Miben más a német jogászképzés a magyarhoz képest?
"Így, hogy jogot tanultál, biztos könnyebb felkészülnöd a vizsgákra."
Az elmúlt három évben többször hallottam ezt a mondatot a Bajor Közszolgálati Főiskolán. Tényleg könnyebben értelmeztem a törvényszövegeket, mint az, aki életében először látott jogszabályt. A számonkérés jellege, az elvárt tudás azonban teljesen új kihívások elé állított, mint amihez egy magyar jogi egyetemen hozzászoktam. Korábban, leginkább az volt a feladatom, hogy kívülről megtanuljam az adott szabályokat, tananyagot. Németországban esetmegoldásra épülnek a vizsgák, amelyeket ún. "szakértői vélemény" stílusban kell írásban megoldani. A végeredményre kapod a legkevesebb pontot. A kifejtés, az esetmegoldás levezetése a lényeg. Az, hogy, hogy jutottál el a megoldáshoz. (Mint a matekfeladatokban.)
Anno 2005-ben lelkesen vágtam neki a jogi tanulmányaimnak. A lendület akkor kezdett alábbhagyni, amikor kiderült: az első évben gyakorlatilag a múltat tanuljuk. A végsőkig kiveséztük a római jogot, a magyar és egyetemes alkotmány-, és jogtörténetet.
Szeretem a lengyeleket, sok lengyel barátom is van. Mégis, amikor kétszer is sikerült kihúznom a lengyel jogfejlődés tételét, akkor számomra már nem volt annyira "két jóbarát a lengyel meg a magyar". Elsőre megbuktam. Az ismétlővizsgán, egy "szerencsés" húzásnak köszönhetően újra lehetőségem nyílt beszámolni erről a nemes jogterületről, és végül átmentem a vizsgán...
Államvizsgán büntetőjogból jött egy újítás: az elméleti tételek mellett húzni kell egy jogesetet is. Hurrá! Szorgalmasan készültem a büntetőjog-államvizsgára. A húzott elméleti tételeimet nagyjából elmondtam. Tény, hogy nem brillíroztam, a lényeget vázoltam, de elvileg beszélhettem volna többet is. Jogesetként egy hálás témát kaptam: halált okozó testi sértés és emberölés elhatárolása. Logikusan, lépésről lépésre, érthetően kifejtettem. Megdicsérték a feleletemet a vizsgáztatók. Majd közölték: ezzel mentettem meg a kettesemet, és lehetőleg ígérjem meg, hogy soha nem fogok büntetőjoggal foglalkozni. Elég könnyen beleegyeztem.
Sok legenda terjed "véreskezű" vizsgáztatókról és igazságtalan bukásokról. Szűrővel kell ezeket fogadni. Biztos vagyok benne, hogy a fent vázolt büntetőjogi államvizsgával kapcsolatban a vizsgáztatóknak is megvan a maguk verziója. Talán még igazuk is lehet. A szóbeli vizsgázás fontos, egy jogásznak tudnia kell beszélni. De miért hagyjuk, hogy a jelenlegi szóbeli vizsgák lehetőséget adjanak a szubjektív értékelésre?
Utólag többször felteszi az ember a kérdést, hogy mit tehettem volna azért, hogy még jobb eredménnyel végezzem el a jogi egyetemet? Sokat tanultam. Beletettem azt az energiát, amire képes voltam. Talán többet kellett volna gyakornokoskodni, és akkor szélesebb képet kaphattam volna a jog gyakorlati oldaláról (is). Az viszont még mindig kérdéses számomra, hogy, hogy lehet egyszerre eleget tenni az egyetemi és az adott gyakornoki hely elvárásainak is? Járjál be az előadásokra, legyél jelen a szemináriumokon, tanuljál is, de azért minimum 3 napot vállaljál az irodában is... (Annak idején legalábbis ennyit vártak el az ügyvédi irodák a gyakornokoktól. Lehet, hogy a helyzet változott.)
Annyira belelkesültem, hogy eldöntöttem: elvégzem Németországban is a jogot. A szegedi képzést is beleszámították volna. Elkezdtem bejárni a müncheni egyetem jogi előadásaira, szemináriumaira is. (Ún. vendéghallgatói státuszban van erre lehetőség.) Mérlegelnem kellett azonban az anyagi és időbeli kérdéseket is (28 éves voltam ekkor). Végül egy szolidabb megoldás, a Bajor Közszolgálati Főiskola duálképzése mellett döntöttem. Három év tanulás, amely alatt kapok ösztöndíjat, (karácsonyi fizetést is), és a vizsgák letétele után automatikusan átvesz a Bajor Kincstár köztisztviselői státuszba. Jelenleg a Kincstár jogi osztályán töltöm a zárógyakornoki időszakot. Augusztusban derül ki a záróvizsgánk eredménye. Ha sikerült, akkor októbertől véglegesen ezen az osztályon fogok dolgozni.
Hogyan zajlik a német jogászképzés?
A képzés, és a számonkérések jellege, mennyisége az egyes tartományokban eltérő lehet. Ebben a bejegyzésben főleg a bajorországi rendszerre koncentrálok, azon belül is a főbb pontokra, ami egy jó kiindulópont ahhoz, hogy egy általános képet kapjon az ember. (A bajor jogászképzést tartják egyébként a legszigorúbbnak.)
Ahhoz, hogy valakiből teljes körű jogász váljon, az első (=egyetemi szakasz) és a második jogi államvizsgát (=gyakornoki szakasz) kell teljesítenie.
Első jogi államvizsgához vezető egyetemi szakasz:
1. Időbeosztás:
Az ún. téli szemeszter hivatalosan minden év október 1-jén kezdődik, és március 31-ig tart. Április 1-jén indul, és szeptember 30-án zárul a nyári szemeszter. Karácsonykor két hét szünetet kapnak a diákok.
Minden év október közepétől február első hetéig ill. április közepétől július végéig tartanak előadásokat, szemináriumokat. A köztes időszakban írják meg a hallgatók a zárthelyi és házi dolgozatokat, illetve ekkor van lehetőségük gyakornokoskodni.
2. Alapszakasz:
Az első négy szemeszterben a jogi alapokkal ismerkednek meg a hallgatók. Polgári jogból általános rész és kötelmi jog a fő csapásirány, kiegészülve némi dologi jogi, családjogi és kereskedelmi jogi alapokkal. Büntetőjogból főleg az általános részt veszik. Közjogból az államigazgatási és alapjogi kérdésekkel foglalkoznak. Kiegészítő elemek, mint jogtörténet,-filozófia, római jog is szerepelnek a tananyagban, és egyetemtől függő, hogy itt milyen számonkérések valósulnak meg. (Pl. házi dolgozat)
3. Haladó szakasz:
Vannak olyan egyetemek, ahol a haladó szakasz kizárólag az alapszakaszban nyert tudás elmélyítéséről szól. (Ebben az esetben természetesen az alapszakaszban szélesebb körű alaptudást szereznek a hallgatók.) Vannak olyan intézmények is, ahol a haladó szakaszban egyrészt a fő tananyag elmélyítése zajlik, másrészt itt építik be az egyes melléktárgyakat is (pl. munkajog), vagy az eljárásjogi részeket. Ami általánosan érvényes: a cél az elméleti tudás eseteken keresztül való gyakorlása, elmélyítése.
4. Számonkérések jellege:
A hallgatók a tudásukról háromféle módon adhatnak számot: zárthelyi és házi dolgozatok vagy ún. szigorlati vizsgán keresztül.
A zárthelyi dolgozatoknál és a vizsgákon is lehet használni a törvényt, amelybe meghatározott szabályok szerint, ceruzával bele is lehet írni dolgokat. Szavakat tilos beleírni. Kizárólag paragrafusszámok lehetnek benne, ill. a hosszú törvénykönyvek oldalára tett papírjegyzeteken az adott fejezet vagy jogszabály címe szerepelhet.
Ezek a jegyzetek arra szolgálnak, hogy tudd, melyik szakaszhoz mely másik paragrafusok tartoznak még, vagy a megoldásod kifejtésében melyek azok a részek, amiket mindenképpen meg kell még vizsgálnod. A vizsga beosztása úgy van kialakítva, hogy ott már nincs időd olvasgatni. A többórás vizsgákon folyamatosan írsz, és a törvénykönyvedet már otthon úgy kell előkészítened (pl. oldaljegyzetekkel), hogy mindig tudd, hova kell éppen nyúlnod.
Az első félév vége felé a három fő jogi tárgyból ún. próba zárthelyi dolgozatot írnak a hallgatók. Ennek az eredménye nem számít bele a tanulmányokba. Csupán arra szolgál, hogy a diákok kipróbálhassák, milyen is egy egyetemi zárthelyi dolgozat, és meglássák, hogy kb. hol áll a tudásuk.
Az alapszakaszban ún. "kis-igazolásokat", a haladó szakaszban pedig ún. "nagy-igazolásokat" kell megszerezniük a hallgatóknak ahhoz, hogy megkapják az abszolutóriumot. Ezeket az igazolásokat a zárthelyi és házi dolgozatok sikeres megírásával szerezhetik meg. Az, hogy pontosan hány ilyen "igazolást", és hogyan kell megszerezniük, az az egyes egyetemeken eltérő szabályozás alá esik. Ha valamelyik dolgozat nem sikerül, általában még két alkalommal újra lehet írni őket.
Az ún. "szigorlati vizsgát" a negyedik szemeszter végén írják meg a diákok polgári jog, közjog valamint büntetőjog témában. Aki ezen megbukik, az nem folytathatja a tanulmányait.
5. Szakmai gyakorlat:
Szintén tartományoktól és egyetemektől függő, hogy hol, és milyen időtartamban kell teljesíteni a szakmai gyakorlatot. A legtöbb helyen három szakmai gyakorlatot várnak el: egyet egy ügyvédi irodában, egyet a közigazgatásban és egyet a bíróságon.
6. Első jogi államvizsga:
A vizsga egy állami és egy egyetemi írásbeli, és egy szóbeli részből áll.
Az állami részen belül (70 % a végső érdemjegyből) hat egymást követő napon, hat db ötórás írásbeli vizsgát kell írniuk a hallgatóknak. Hármat polgári jog, egyet büntetőjogból és kettőt közjogból. A feladatokban európajogi kérdések is szerepelhetnek. A feladatsorok egységesek az egész tartományon belül. Az egyes vizsgákon jogeseteket kap az ember, amelynek a megoldását ki kell fejteni.
Az egyetemi rész (30 % a végső érdemjegyből) az ún. súlyponti tárgyakra, mint pl. versenyjog, cégjog, nemzetközi jog épülnek. Az egyetemi rész érdemjegyének fele a diplomamunkából és egy ötórás írásbeli vizsgából tevődik össze. Az egyetemi részt az egyes intézmények önállóan állítják össze, és egyetemektől függően eltérőek lehetnek.
Ha valaki az ún. rendes tanulmányi időn belül (=9 szemeszter) írja meg az államvizsgát, és nem sikerül neki, akkor még kétszer próbálhatja meg újraírni a vizsgát. Ha az első próbálkozása a rendes tanulmányi időn kívül esik, és nem sikerül, akkor már csak egyszer próbálkozhat.
A sikeres írásbeli vizsga feltétele a szóbeli vizsgának, ahol csoportokban vizsgáztatják a hallgatókat. Egy diákra kb. 35 perc jut. Tételhúzás nincs. A teljes tananyagból érkezhetnek kérdések.
A vizsga egy pár perces "bemelegítő kérdéskörrel" kezdődik. Itt kiderülhet pl., hogy a hallgató elégedett-e az írásbeli vizsgájának az eredményével, ill. hogy szeretné-e a szóbeli vizsgával feljavítani azt.
1. Gyakornoki szakasz
Az első jogi államvizsga sikeres letétele után egy kb. kétéves gyakornoki szakasz következik. Bajorországban öt hónapot az ún. rendes, három hónapot a büntetőjogi, négy hónapot pedig közigazgatási bíróságon, kilenc hónapot ügyvédi irodában, és három hónapot egy egyénileg választott helyen töltenek a jogi gyakornokok.
Ebben az időszakban kb. 1.300 EUR/hó bruttó gyakornoki fizetéssel lehet számolni. Mivel köztisztviselői jogviszonyról van szó, így társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni a fenti összegből, hanem csak adót. Ennek ellenére a lakásárakat, és egyéb költségeket tekintve, szerény fizetésről van szó.
2. Második jogi államvizsga
A gyakornoki szakasz a második jogi államvizsgával zárul. Itt a törvényszövegen kívül már a kommentárokat is lehet használni. (Továbbra is érvényes: olvasgatni nincs időd a vizsgán.)
Bajorországban 11 egymást követő napon 11 db, hatórás írásbeli dolgozatot kell írni. 4 db polgári jogból, 1 munkajogból, 2 db büntetőjogból, 3 db közjogból, 1 db adójogból. (Más tartományokban kevesebb, nyolc darab dolgozatot kell írni.)
Az írásbeli vizsga sikeres letétele után itt is sor kerül egy szóbeli vizsgára. Négy vizsgáztató van, egy a polgári és munkajog, egy a büntetőjog, egy közjogi és egy a vizsgázó által választott szakmai területről. Egy vizsgázóra kb. 50 perc jut, ebből 15 perc a hallgató által választott szakmai területre koncentrál. Maximum 5 vizsgázót lehet egyszerre vizsgáztatni. A vizsga általában egy jogesettel indul, vagy adott iratokat kap az ember kézhez, amivel kapcsolatban aztán majd kérdéseket kap.
Kritika
A német jogi képzést is számos bírálat éri. Bajorországban például sokan túlzásnak vélik a 11 db írásbeli vizsgát. A hallgatóknak az sem tetszik, hogy az egyes jogi kérdésekkel kapcsolatban nagyon sok ún. véleménykülönbözőséget kell megtanulniuk, és a jogesetmegoldások során vázolniuk.
Ennek ellenére továbbra is úgy érzem: az elméleti képzés elengedhetetlen kelléke a gyakorlatias példákra épülő tananyag is.
Tetszett az írás? A blog Facebook oldalán is érdekes tartalmakat találsz.
Követhetsz Bloglovinon is
Az elmúlt három évben többször hallottam ezt a mondatot a Bajor Közszolgálati Főiskolán. Tényleg könnyebben értelmeztem a törvényszövegeket, mint az, aki életében először látott jogszabályt. A számonkérés jellege, az elvárt tudás azonban teljesen új kihívások elé állított, mint amihez egy magyar jogi egyetemen hozzászoktam. Korábban, leginkább az volt a feladatom, hogy kívülről megtanuljam az adott szabályokat, tananyagot. Németországban esetmegoldásra épülnek a vizsgák, amelyeket ún. "szakértői vélemény" stílusban kell írásban megoldani. A végeredményre kapod a legkevesebb pontot. A kifejtés, az esetmegoldás levezetése a lényeg. Az, hogy, hogy jutottál el a megoldáshoz. (Mint a matekfeladatokban.)
Anno 2005-ben lelkesen vágtam neki a jogi tanulmányaimnak. A lendület akkor kezdett alábbhagyni, amikor kiderült: az első évben gyakorlatilag a múltat tanuljuk. A végsőkig kiveséztük a római jogot, a magyar és egyetemes alkotmány-, és jogtörténetet.
Szeretem a lengyeleket, sok lengyel barátom is van. Mégis, amikor kétszer is sikerült kihúznom a lengyel jogfejlődés tételét, akkor számomra már nem volt annyira "két jóbarát a lengyel meg a magyar". Elsőre megbuktam. Az ismétlővizsgán, egy "szerencsés" húzásnak köszönhetően újra lehetőségem nyílt beszámolni erről a nemes jogterületről, és végül átmentem a vizsgán...
Ismerni kell a múltat, hogy honnan jöttünk. Tény. De tényleg érdemes egy éven keresztül szinte csak jogtörténettel, és olyan filozofikus témákkal, mint állam-és jogelmélet foglalkozni? Elméleti tudásra szükség van, de gyakorlati példák nélkül szinte semmit sem ér.Másodéven végre elkezdtünk olyan érdemi területekkel foglalkozni, mint büntetőjog, polgári jog vagy közigazgatási jog. Szorgalmasan magoltuk a jogszabályokat. Próbáltuk megérteni az összefüggéseket úgy is, ha a bemagolandó tananyag mennyisége mellett erre vajmi esélyünk volt. (Tisztelet a kivételnek, mert van, tudom.) A szóbeli vizsgákon reménykedtünk, hogy olyan tételt húzunk, amit sikerült jól megtanulnunk. Illetve bizakodhattunk abban is, hogy egy vajszívűbb vizsgáztatóhoz kerülünk. A szóbeli vizsgák (1 tanár - 1 diák) szubjektív jellege pozitív és negatív irányba is tolhatta az eredményt...
Államvizsgán büntetőjogból jött egy újítás: az elméleti tételek mellett húzni kell egy jogesetet is. Hurrá! Szorgalmasan készültem a büntetőjog-államvizsgára. A húzott elméleti tételeimet nagyjából elmondtam. Tény, hogy nem brillíroztam, a lényeget vázoltam, de elvileg beszélhettem volna többet is. Jogesetként egy hálás témát kaptam: halált okozó testi sértés és emberölés elhatárolása. Logikusan, lépésről lépésre, érthetően kifejtettem. Megdicsérték a feleletemet a vizsgáztatók. Majd közölték: ezzel mentettem meg a kettesemet, és lehetőleg ígérjem meg, hogy soha nem fogok büntetőjoggal foglalkozni. Elég könnyen beleegyeztem.
Sok legenda terjed "véreskezű" vizsgáztatókról és igazságtalan bukásokról. Szűrővel kell ezeket fogadni. Biztos vagyok benne, hogy a fent vázolt büntetőjogi államvizsgával kapcsolatban a vizsgáztatóknak is megvan a maguk verziója. Talán még igazuk is lehet. A szóbeli vizsgázás fontos, egy jogásznak tudnia kell beszélni. De miért hagyjuk, hogy a jelenlegi szóbeli vizsgák lehetőséget adjanak a szubjektív értékelésre?
Utólag többször felteszi az ember a kérdést, hogy mit tehettem volna azért, hogy még jobb eredménnyel végezzem el a jogi egyetemet? Sokat tanultam. Beletettem azt az energiát, amire képes voltam. Talán többet kellett volna gyakornokoskodni, és akkor szélesebb képet kaphattam volna a jog gyakorlati oldaláról (is). Az viszont még mindig kérdéses számomra, hogy, hogy lehet egyszerre eleget tenni az egyetemi és az adott gyakornoki hely elvárásainak is? Járjál be az előadásokra, legyél jelen a szemináriumokon, tanuljál is, de azért minimum 3 napot vállaljál az irodában is... (Annak idején legalábbis ennyit vártak el az ügyvédi irodák a gyakornokoktól. Lehet, hogy a helyzet változott.)
Bár 2010-ben megszereztem a jogi diplomámat, egy időre elment a kedvem a jogászkodástól. Az élet is úgy hozta, hogy pár évre távolabbra kerültem a jogtól. A szegedi német szakjogász képzés ébresztett rá arra, hogy nem véletlenül jelentkeztem annak idején jogi egyetemre.A Potsdamból érkező német docensek gyakorlati példákon, esetmegoldásokon keresztül ismertettek meg minket a német polgári jog, büntetőjog és közjog alapjaival. Egyre több német jogi tankönyvet kezdtem olvasgatni. Főleg az esetgyűjteményeket forgattam a legnagyobb érdeklődéssel. Ja, hogy így is lehet? Érdekesen? Mindennapos, gyakorlati példákkal? Úgy, hogy a törvényt eszközként használod a megoldásokhoz, és nem magolod a bennük lévő tartalmat? Úgy, hogy arra tanítanak, hogy, hogyan alkalmazd a szabályokat a gyakorlatban, és nem arra, hogy, hogyan tanuld meg kívülről, mint a verset?
Annyira belelkesültem, hogy eldöntöttem: elvégzem Németországban is a jogot. A szegedi képzést is beleszámították volna. Elkezdtem bejárni a müncheni egyetem jogi előadásaira, szemináriumaira is. (Ún. vendéghallgatói státuszban van erre lehetőség.) Mérlegelnem kellett azonban az anyagi és időbeli kérdéseket is (28 éves voltam ekkor). Végül egy szolidabb megoldás, a Bajor Közszolgálati Főiskola duálképzése mellett döntöttem. Három év tanulás, amely alatt kapok ösztöndíjat, (karácsonyi fizetést is), és a vizsgák letétele után automatikusan átvesz a Bajor Kincstár köztisztviselői státuszba. Jelenleg a Kincstár jogi osztályán töltöm a zárógyakornoki időszakot. Augusztusban derül ki a záróvizsgánk eredménye. Ha sikerült, akkor októbertől véglegesen ezen az osztályon fogok dolgozni.
Hogyan zajlik a német jogászképzés?
A képzés, és a számonkérések jellege, mennyisége az egyes tartományokban eltérő lehet. Ebben a bejegyzésben főleg a bajorországi rendszerre koncentrálok, azon belül is a főbb pontokra, ami egy jó kiindulópont ahhoz, hogy egy általános képet kapjon az ember. (A bajor jogászképzést tartják egyébként a legszigorúbbnak.)
Ahhoz, hogy valakiből teljes körű jogász váljon, az első (=egyetemi szakasz) és a második jogi államvizsgát (=gyakornoki szakasz) kell teljesítenie.
Első jogi államvizsgához vezető egyetemi szakasz:
1. Időbeosztás:
Az ún. téli szemeszter hivatalosan minden év október 1-jén kezdődik, és március 31-ig tart. Április 1-jén indul, és szeptember 30-án zárul a nyári szemeszter. Karácsonykor két hét szünetet kapnak a diákok.
Minden év október közepétől február első hetéig ill. április közepétől július végéig tartanak előadásokat, szemináriumokat. A köztes időszakban írják meg a hallgatók a zárthelyi és házi dolgozatokat, illetve ekkor van lehetőségük gyakornokoskodni.
2. Alapszakasz:
Az első négy szemeszterben a jogi alapokkal ismerkednek meg a hallgatók. Polgári jogból általános rész és kötelmi jog a fő csapásirány, kiegészülve némi dologi jogi, családjogi és kereskedelmi jogi alapokkal. Büntetőjogból főleg az általános részt veszik. Közjogból az államigazgatási és alapjogi kérdésekkel foglalkoznak. Kiegészítő elemek, mint jogtörténet,-filozófia, római jog is szerepelnek a tananyagban, és egyetemtől függő, hogy itt milyen számonkérések valósulnak meg. (Pl. házi dolgozat)
3. Haladó szakasz:
Vannak olyan egyetemek, ahol a haladó szakasz kizárólag az alapszakaszban nyert tudás elmélyítéséről szól. (Ebben az esetben természetesen az alapszakaszban szélesebb körű alaptudást szereznek a hallgatók.) Vannak olyan intézmények is, ahol a haladó szakaszban egyrészt a fő tananyag elmélyítése zajlik, másrészt itt építik be az egyes melléktárgyakat is (pl. munkajog), vagy az eljárásjogi részeket. Ami általánosan érvényes: a cél az elméleti tudás eseteken keresztül való gyakorlása, elmélyítése.
4. Számonkérések jellege:
A hallgatók a tudásukról háromféle módon adhatnak számot: zárthelyi és házi dolgozatok vagy ún. szigorlati vizsgán keresztül.
A zárthelyi dolgozatoknál és a vizsgákon is lehet használni a törvényt, amelybe meghatározott szabályok szerint, ceruzával bele is lehet írni dolgokat. Szavakat tilos beleírni. Kizárólag paragrafusszámok lehetnek benne, ill. a hosszú törvénykönyvek oldalára tett papírjegyzeteken az adott fejezet vagy jogszabály címe szerepelhet.
Ezek a jegyzetek arra szolgálnak, hogy tudd, melyik szakaszhoz mely másik paragrafusok tartoznak még, vagy a megoldásod kifejtésében melyek azok a részek, amiket mindenképpen meg kell még vizsgálnod. A vizsga beosztása úgy van kialakítva, hogy ott már nincs időd olvasgatni. A többórás vizsgákon folyamatosan írsz, és a törvénykönyvedet már otthon úgy kell előkészítened (pl. oldaljegyzetekkel), hogy mindig tudd, hova kell éppen nyúlnod.
Az első félév vége felé a három fő jogi tárgyból ún. próba zárthelyi dolgozatot írnak a hallgatók. Ennek az eredménye nem számít bele a tanulmányokba. Csupán arra szolgál, hogy a diákok kipróbálhassák, milyen is egy egyetemi zárthelyi dolgozat, és meglássák, hogy kb. hol áll a tudásuk.
Az alapszakaszban ún. "kis-igazolásokat", a haladó szakaszban pedig ún. "nagy-igazolásokat" kell megszerezniük a hallgatóknak ahhoz, hogy megkapják az abszolutóriumot. Ezeket az igazolásokat a zárthelyi és házi dolgozatok sikeres megírásával szerezhetik meg. Az, hogy pontosan hány ilyen "igazolást", és hogyan kell megszerezniük, az az egyes egyetemeken eltérő szabályozás alá esik. Ha valamelyik dolgozat nem sikerül, általában még két alkalommal újra lehet írni őket.
Az ún. "szigorlati vizsgát" a negyedik szemeszter végén írják meg a diákok polgári jog, közjog valamint büntetőjog témában. Aki ezen megbukik, az nem folytathatja a tanulmányait.
5. Szakmai gyakorlat:
Szintén tartományoktól és egyetemektől függő, hogy hol, és milyen időtartamban kell teljesíteni a szakmai gyakorlatot. A legtöbb helyen három szakmai gyakorlatot várnak el: egyet egy ügyvédi irodában, egyet a közigazgatásban és egyet a bíróságon.
6. Első jogi államvizsga:
A vizsga egy állami és egy egyetemi írásbeli, és egy szóbeli részből áll.
Az állami részen belül (70 % a végső érdemjegyből) hat egymást követő napon, hat db ötórás írásbeli vizsgát kell írniuk a hallgatóknak. Hármat polgári jog, egyet büntetőjogból és kettőt közjogból. A feladatokban európajogi kérdések is szerepelhetnek. A feladatsorok egységesek az egész tartományon belül. Az egyes vizsgákon jogeseteket kap az ember, amelynek a megoldását ki kell fejteni.
Az egyetemi rész (30 % a végső érdemjegyből) az ún. súlyponti tárgyakra, mint pl. versenyjog, cégjog, nemzetközi jog épülnek. Az egyetemi rész érdemjegyének fele a diplomamunkából és egy ötórás írásbeli vizsgából tevődik össze. Az egyetemi részt az egyes intézmények önállóan állítják össze, és egyetemektől függően eltérőek lehetnek.
Ha valaki az ún. rendes tanulmányi időn belül (=9 szemeszter) írja meg az államvizsgát, és nem sikerül neki, akkor még kétszer próbálhatja meg újraírni a vizsgát. Ha az első próbálkozása a rendes tanulmányi időn kívül esik, és nem sikerül, akkor már csak egyszer próbálkozhat.
Minden egyes írásbeli dolgozatot két tanár javít ki, és mindegyik ad rá egy pontot (0-18). Ha kevesebb, mint két jegy eltérés van a két javítás között, akkor az átlagjegyet kapja a hallgató.Az írásbeli vizsga állami részét sikeresen abszolválta a hallgató, ha a hat dolgozatának az átlaga minimum 3,80 pontos, és min. három dolgozatból elérte a 4 pontot. A vizsga egyetemi részénél is alapvetően a 4 pontos határ a mérvadó, de itt az egyetemek egyéni szabályozást alkothatnak.
A sikeres írásbeli vizsga feltétele a szóbeli vizsgának, ahol csoportokban vizsgáztatják a hallgatókat. Egy diákra kb. 35 perc jut. Tételhúzás nincs. A teljes tananyagból érkezhetnek kérdések.
A vizsga egy pár perces "bemelegítő kérdéskörrel" kezdődik. Itt kiderülhet pl., hogy a hallgató elégedett-e az írásbeli vizsgájának az eredményével, ill. hogy szeretné-e a szóbeli vizsgával feljavítani azt.
A szóbeli vizsgákra való felkészülés során nagy segítséget jelenthetnek a korábbi évek szóbeli vizsgáiról készült jegyzőkönyvek, melyek a hallgatók számára elérhetőek. Itt meg lehet nézni, hogy az elmúlt években milyen tipikus kérdések és témakörök szerepeltek a vizsgán.Második jogi államvizsga
1. Gyakornoki szakasz
Az első jogi államvizsga sikeres letétele után egy kb. kétéves gyakornoki szakasz következik. Bajorországban öt hónapot az ún. rendes, három hónapot a büntetőjogi, négy hónapot pedig közigazgatási bíróságon, kilenc hónapot ügyvédi irodában, és három hónapot egy egyénileg választott helyen töltenek a jogi gyakornokok.
Ebben az időszakban kb. 1.300 EUR/hó bruttó gyakornoki fizetéssel lehet számolni. Mivel köztisztviselői jogviszonyról van szó, így társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni a fenti összegből, hanem csak adót. Ennek ellenére a lakásárakat, és egyéb költségeket tekintve, szerény fizetésről van szó.
2. Második jogi államvizsga
A gyakornoki szakasz a második jogi államvizsgával zárul. Itt a törvényszövegen kívül már a kommentárokat is lehet használni. (Továbbra is érvényes: olvasgatni nincs időd a vizsgán.)
Bajorországban 11 egymást követő napon 11 db, hatórás írásbeli dolgozatot kell írni. 4 db polgári jogból, 1 munkajogból, 2 db büntetőjogból, 3 db közjogból, 1 db adójogból. (Más tartományokban kevesebb, nyolc darab dolgozatot kell írni.)
Az írásbeli vizsga sikeres letétele után itt is sor kerül egy szóbeli vizsgára. Négy vizsgáztató van, egy a polgári és munkajog, egy a büntetőjog, egy közjogi és egy a vizsgázó által választott szakmai területről. Egy vizsgázóra kb. 50 perc jut, ebből 15 perc a hallgató által választott szakmai területre koncentrál. Maximum 5 vizsgázót lehet egyszerre vizsgáztatni. A vizsga általában egy jogesettel indul, vagy adott iratokat kap az ember kézhez, amivel kapcsolatban aztán majd kérdéseket kap.
Kritika
A német jogi képzést is számos bírálat éri. Bajorországban például sokan túlzásnak vélik a 11 db írásbeli vizsgát. A hallgatóknak az sem tetszik, hogy az egyes jogi kérdésekkel kapcsolatban nagyon sok ún. véleménykülönbözőséget kell megtanulniuk, és a jogesetmegoldások során vázolniuk.
Nincs jó vagy rossz jogászképzés.A németek gyakorlatias jellege számomra szimpatikus. Magyar szempontból érheti viszont pl. az a kritika, hogy a jogesetmegoldások túl sematikusak, túlságosan egy bizonyos rendszerre épülnek. A magyar jogászképzésnek vitathatatlan előnye, hogy hatalmas lexikai tudást szerezhet az ember. Én is profitálhattam ebből a külföldi tanulmányaim során. Egy-egy kívülről megtanulandó tananyag kapcsán a német diákok többsége lesápadt, míg én könnyebben vettem az akadályt.
Ennek ellenére továbbra is úgy érzem: az elméleti képzés elengedhetetlen kelléke a gyakorlatias példákra épülő tananyag is.
Tetszett az írás? A blog Facebook oldalán is érdekes tartalmakat találsz.
Követhetsz Bloglovinon is
Megjegyzések
Megjegyzés küldése