Mennyi szünidő jár egy német diáknak?

június 25, 2019

Mennyi szünidő jár egy német diáknak?

Magyarországon már javában vakációznak a diákok. Németország egyes tartományaiban még iskolába járnak a gyerekek. Hosszú nyári, és rövid év közbeni szünetek? Vagy legyen inkább több, de rövidebb pihenő? Örök vita tárgyát képezheti. Bemutatom a német rendszert.

Milyen szünidők vannak Németországban?
Őszi, karácsonyi, téli, tavaszi és nyári adható ki. A téli szünet néhány tartományban a farsanghoz (húshagyó kedd és hamvazó szerda) kötődik, és egy hétig szokott tartani. Bajorországban és Baden-Württembergben a fentieken kívül, pünkösdkor kéthetes vakáció is jár a diákoknak.

Eltérő szabályok a különböző tartományokban
Németország 16 tartományból áll, és 82 millió lakosa van. Az autópályák így is túl vannak terhelve, de, ha mindenki egyszerre indulna el nyaralni, vagy csak épp a nagyszülőket, rokonokat meglátogatni, akkor teljes lenne a káosz. Ugyanígy túl lenne terhelve a vonat-, és buszközlekedés is. A turizmus (=szállásadók, hotelek) szempontjából is többféle elmélet született már, hogy miért alakult ki a jelenlegi rendszer. 1964-ben született egy egyezmény, amely több pontban összegzi, hogy milyen szabályok szerint történik a szünidők beosztása.

A nyári szünidőt központilag (szövetségi szinten) szabályozzák, és egy rotációs rendszer működik. A 16 tartományt öt csoportba osztották. Minden csoportban máskor, eltolódva kezdődik a nyári szünet. Az egy csoportba tartozó tartományokban azonos időben van nyári szünidő. A beosztást úgy oldották meg, hogy minden évben másik csoport kezdheti elsőként a vakációzást. Kivétel Bajorország és Baden-Württemberg: itt mindig július utolsó vagy augusztus első napjaira esik a nyári szünet kezdete. (Mindig péntek az utolsó tanítási nap.) Az oka az, hogy ebben a két tartományban van pünkösdi szünet, ami két hétig tart, és mindig másik időpontban van, és biztosítani kell, hogy a nyári és a pünkösdi szünidő között még elég idő legyen az iskolai kötelezettségek elintézésére, ne legyen rohanás. (Nagy hajtás egyébként ebben az időszakban azért már nincsen.)

Az egyéb szünidőket a tartományok maguk szabályozhatják. Eltérések lehetnek a kiadott szünetekben, és azok hosszúságában is. Pl. Hessenben vagy Észak-Rajna-Vesztfáliában nincsen téli (=farsangi) szünet. Brandenburgban kéthetes az őszi szünet, Bajorországban egyhetes.

"Hova teszik a gyereket a szülők?"
Akármennyire is hihetetlennek hangzik, de ez Németországban sem egyszerű történet. A munkahelyeken íratlan szabály, hogy iskolai szünidőben a gyerekes dolgozók vehetnek ki szabadságot. (Akik meg dolgoznak, azok élvezik, hogy végre lehet közlekedni. Látványosan kevesebb autó jár ilyenkor az utakon.) Öthetes munkarendben 20 nap a minimum szabadság. Közszférában 30 szabadnap jár - köztisztviselők esetében kiegészül még évi 24 nap csúszónappal. (Életkortól függetlenül.)

Bajorországban hathetente szünet van. Összesen évi 14 hétről van szó, amikor a gyerekek szünidős elhelyezéséről gondoskodni kell. Az évi szabadságkeret erre kevés. Szerencsére sok szabadidős programot, táborokat, napközis foglalkozást kínálnak az egyes szervezetek. Többségük természetesen fizetős. Anyagi támogatást a rászoruló családok kaphatnak (=kérvényezés, feltételek, papírmunka), illetve a gyermekfelügyelettel járó költségek egy részét az adóbevallásban lehet érvényesíteni.

Mit csinálnak a német diákok nyáron az iskolában?
Sokan gondolhatják, hogy szegények a nagy nyári melegben bent aszalódnak az iskolában. (Németországban sincs légkondi a tantermekben.) A bajor iskolák terén van személyes tapasztalatom, így azokról szeretnék mesélni.

Idén a bajor gyerekek június 8-23. között pünkösdi szüneten voltak. A nyári vakáció július 27-én kezdődik. A közte lévő hat hét némi tanulással és szabadidős programokkal telik. Július 8-ig lehet dolgozatot íratni. Július 15-én történik a jegyek lezárása. (A közte lévő egy hét az adminisztrációról szól.)

Gyakorlatilag a szünet előtti utolsó három hét már laza keretek között zajlik: sportprogramokat, kirándulásokat szerveznek. Hőségriadó is létezik. Az iskolák maguk szabályozhatják, hogy mi az a hőmérséklet, ami felett hazaengedik a diákokat. Ilyenkor is ügyelni kell azonban arra, hogy a gyerekek megfelelő felügyelet alatt lehessenek. A hőségriadó sokszor annyit jelent, hogy délben mindenkit hazaengednek.

Hosszú nyári szünet kontra több rövid pihenő
Szerettem diákként a jó hosszú nyári szüneteket, de tény, hogy utána év közben alig volt megállás. A bajor rendszerben előnyösnek tartom, hogy hat hét után mindig jön egy egy-, két-, vagy hathetes szünet. Egy német tanártól hallottam, hogy szerinte ideálisabb ez a rendszer, mint egy nagy leállást beiktatni, ami után nehezebb visszaszokni, és a következő nyári szünetig nincs is igazából pihenésre való idő.

Ugyanakkor nem tudom, hogy működőképes lehetne- e egy ilyen rendszer Magyarországon. Diákként nehezen engedném el a több, mint két hónapos nyári vakációt. Érthető, hogy felvetődik a "hova teszem év közben a gyereket" kérdés is, ami persze a hosszú nyári szünet alatt ugyanúgy aktuális kérdés. (Nyáron viszont több a táborozási lehetőség is.)

Bár nincs nagy eltérés a német és a magyar időjárás között, de tény, hogy néhány fok különbség azért van, a hőérzet is más. Németországban a reggeli/délelőtti órákban viszonylag kellemes idő van akkor is, ha napközben harminc fölé megy a hőmérő higanyszála. (Legalábbis nekem, de én jól tűröm, sőt, élvezem a meleget.) Hőségben viszont valóban nem kellemes az iskolában ülni. Bár, ahogy írtam, Németországban sem a harminc fokban írják a legfontosabb felmérőket.