Család és karrier: hol dolgoznak szívesen a német anyukák?

"Más országokban biztos ügyesebben oldják meg a nők/édesanyák foglalkoztatását." Ha egyszerűen szeretnék fogalmazni: más országban sem könnyű megoldani a helyzetet.

Nem ismerem egész Németország gyakorlatát. Benyomásokat viszont a privát-, és a közszférából is szereztem szép számmal. A személyes tapasztalataimra és az interneten talált információkra támaszkodva írom az alábbi blogbejegyzést. (Igyekszem a lényegre koncentrálni, minden kivételre és részletszabályra nem tudok kitérni.)

Részmunkaidős foglalkoztatás, home office, céges bölcsőde/óvoda. Ilyen és hasonló intézkedéseket tudnak bevetni a munkáltatók, de mégsem egyszerű a nők és az édesanyák helyzete a munkaerőpiacon. (Frissítés: a koronavírus óta az otthoni munkavégzés lehetősége hihetetlen sebességgel bővült.)

Próbálják növelni a bölcsődei és óvodai helyeket is, de sok esetben hosszú a várólista.

Családbarát közszféra?

Több ismerősöm is a gyermekvállalás után váltott a közszférába.

Egy 2015-ös adat szerint 4,6 millió német közszférában foglalkoztatott közül kb. 55 % (2,5 millió) nő. Közülük 83 % dolgozik részmunkaidőben, és csupán 17 % teljes munkaidőben. (Forrás németül: ezen a linken.)

Miért vonzó a közszféra?

Csúsztatott munkaidős rendszer:
Ebben a rendszerben a dolgozó egy bizonyos időintervallumon belül maga határozza meg, hogy mikor kezdi és fejezi be a munkát, ill. mikor tart szünetet.

Példa: nálunk a hivatalban hétfőtől csütörtökig 06:00 és 20:00 óra között, pénteken 06:00-18:00 óra között lehet dolgozni. Mivel München lakhatás szempontjából nagyon drága, így sokan járnak be 20-50 km-es körzetből. Ők pl. kora reggel kezdenek, mert akkor még lehet autóval közlekedni és találnak parkolót a hivatal épülete mellett. Aki reggel óvodába/iskolába viszi a gyermekét, az később jön be. (Frissítés: koronavírus óta sokan átálltak otthoni munkavégzésre.) 

40 óra a normál heti munkaidő, de lehet csúsztatni. Előfordulhat pl., hogy egyik héten 35 órát, másik héten viszont 45 órát dolgozik az ember. Kártyával lehet "be-, és kicsekkolni" a munkahelyen, tehát a munkaidőt percre pontosan méri a rendszer. (Naponta fél óra szünetet kötelezően levonnak. Ha napi nyolc órát szeretnék ledolgozni, ahhoz 8,5 órát kell távol lennem az otthonomtól.)

Vannak természetesen olyan területek (pl.ügyfélforgalom), amelyek megkövetelik a kötött munkaidőt, de a család és a munka összeegyeztethetőségére itt is ügyelnek.

2. Szabadság és csúszónapok
A közszférában dolgozóknak kortól függetlenül évi 30 nap szabadság jár, amellyel szabadon rendelkezhetnek. A csúsztatott munkaidőt alkalmazó intézmények esetében ez még kiegészül évi 24 csúszónappal. (Íratlan szabály, hogy szünidő esetén a gyermekes dolgozók vehetnek ki szabadságot. A német szünidőkről ebben a bejegyzésben írtam.)

Példa: a kisebb falvakból sokan ingáznak a több munkalehetőséget kínáló városokba. Hétfőtől csütörtökig tartózkodnak ott, addig ledolgozzák a 40 órát, péntekre pedig csúszónapokat vesznek ki. Csütörtök estétől vasárnapig vagy hétfő reggelig tehát otthon tudnak lenni.

Az anyák és az apák is jogosultak 3 évnyi ún. szülői szabadságra. A három évből 24 hónapot át lehet vinni a gyermek 3-8 éves kora közé.(A fenti idő további tizenöt évnyi fizetetlen szabadsággal meghosszabbítható. Gyakorlatilag a gyermek 18 éves koráig.)

Példa: a dolgozó szülői szabadságon van a gyermek egyéves koráig. Utána visszamegy dolgozni. Amikor a gyermek betölti a 3. életévét, megint úgy dönt, hogy kiveszi a szülői szabadságát, és két évre újra otthon marad. 

Németországban a gyermek egyéves koráig jár a fizetés kb. 65 %-a. Részletek ebben a blogbejegyzésben.

(Ezen a linken a gyermek után járó pótszabadságok magyarországi szabályozásáról találhatók információk.)


3. Részmunkaidős és otthonról végezhető munka
A részmunkaidős foglalkoztatásnak alsó határa nincs. Hallottam pl. olyan tanárról, aki heti két órát dolgozott, de lehetőség van akár 95 %-os részmunkaidőre is. Elviekben a munkáltató elutasíthatja (munkahelyi körülményekre hivatkozva) a részmunkaidős kérelmet, de ez a gyakorlatban ritka.

Bizonyos területeken elterjedt az otthonról végezhető munka lehetősége is. Főleg azokon az osztályokon alakult ez ki, ahol a munkafolyamatok túlnyomó többsége számítógépről intézhető. (Frissítés: koronavírus óta nagyot ugrott a home office helyek száma.)

4. Biztonság
A versenyszférához képest szerényebb fizetéssel, viszont jóval nagyobb biztonsággal számolhatnak a közszférában dolgozók. A köztisztviselői státuszban lévők a kétéves próbaidő letelte után életre szóló kinevezést kapnak. 

Ez azt jelenti, hogy csak akkor bocsáthatják el őket, ha valami rendkívüli szabálysértést (pl. min. egy év szabadságvesztéssel járó bűncselekményt) követtek el. A közalkalmazottak nem kapnak életre szóló kinevezést, de őket is nagyon nehéz elbocsátani.

Az édesanyák tehát biztosak lehetnek abban, hogy gyermekszületés után is visszatérhetnek a munkahelyükre. A versenyszférához képest egy további előny, hogy rugalmasan variálható az is, hogy mennyi időre szeretne otthon maradni a gyermekével az ember. Ha pl. a gyermek születése után arról nyilatkozik az anya, hogy egy évet tervez otthon maradni, a versenyszférában ezen nehezen módosíthat. Egy év letelte után "kopogtathat" a munkáltató, hogy tessék dolgozni jönni. A közszférában röviddel az egy év lejárta előtt is bejelentheti az ember, hogy még további egy, két vagy akár több évre otthon szeretne maradni.

Mi történik, ha megbetegszik a gyermek?

Attól függ, hogy milyen státuszban, és melyik tartományban dolgozik a szülő. A szabályozások ugyanis eltérőek lehetnek. Itt nagy vonalakban próbálom összefoglalni a lényeget.

1. Köztisztviselők
Évente négy nap fizetett szabadság (= bér 100 %-a) jár a gyermek betegsége esetén. (Forrás németül: ezen a linken.)

Ezen kívül a csúszónapokkal és a szabadságokkal tudnak variálni.

2. Közalkalmazottak és privát szférában foglalkoztatottak
Évente 10 naptári nap/gyerek/anya és 10 naptári nap/gyerek/apa betegszabadság jár. (Egyedülálló szülő esetében 20 naptári nap/gyermek.)

A munkáltató gyakorlatilag szabadon dönthet arról, hogy a gyermek betegsége esetén (max. 10 napig) fizeti-e tovább a dolgozó bérét vagy sem. Utóbbi esetben a munkavállalók a betegbiztosítóhoz fordulhatnak. Ha a gyermek nem töltötte még be a 12. életévét, akkor táppénzt igényelhetnek.

A táppénz összege a kiesett nettó fizetés max. 90 %-a lehet. Ha a gyermek betegsége előtti 12 hónapban kapott pl. karácsonyi fizetést a dolgozó, akkor a nettó fizetésének a 100 %-át kaphatja. Ha egy naptári évben két gyerek is megbetegszik, akkor maximum 25 (egyedülálló szülő esetén 50) naptári napig fizeti a biztosító a táppénzt. (Forrás németül ezen az oldalon.)

(Magyarországon az 1-3 éves gyermek után évenként és gyermekenként 84 naptári nap; 
a 3-6 éves gyermek után évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári nap; 
a 6-12 éves gyermek után évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható. További részletek a csalad.hu oldalon és ezen a linken. A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, ill. az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset  60 %-a, illetve 50 %-a. További részletek ezen az oldalon.)

Tetszett az írás? További tartalmakért látogass el a blog Facebook oldalára.
Bloglovinon is megtalálsz.
  
Korábbi bejegyzések:

Miben más a német jogászképzés a magyarhoz képest?

Egy németországi térdműtét tapasztalatai

Ha ilyen okoska vagy, miért nem itthon élsz?

Családalapítás Németországban - 1. rész: családi pótlék

Családalapítás Németországban - 2. rész: adókedvezmények (demográfiai kitérővel)

Családalapítás Németországban - 3. rész: a gyermek első három évében kapható ellátások

München egy magyar gimnazista lány szemével

Lebontják a csarnokot