Család és karrier: hol dolgoznak szívesen a német anyukák?
"Más országokban biztos ügyesebben oldják meg a nők/édesanyák foglalkoztatását." Ha egyszerűen szeretnék fogalmazni: más országban sem könnyű megoldani a helyzetet.
Nem ismerem egész Németország gyakorlatát. Benyomásokat viszont a privát-, és a közszférából is szereztem szép számmal. A személyes tapasztalataimra és az interneten talált információkra támaszkodva írom az alábbi blogbejegyzést. (Igyekszem a lényegre koncentrálni, minden kivételre és részletszabályra nem tudok kitérni.)
Részmunkaidős foglalkoztatás, home office, céges bölcsőde/óvoda. Ilyen és hasonló intézkedéseket tudnak bevetni a munkáltatók, de mégsem egyszerű a nők és az édesanyák helyzete a munkaerőpiacon. (Frissítés: a koronavírus óta az otthoni munkavégzés lehetősége hihetetlen sebességgel bővült.)
Próbálják növelni a bölcsődei és óvodai helyeket is, de sok esetben hosszú a várólista.
Családbarát közszféra?
Több ismerősöm is a gyermekvállalás után váltott a közszférába.
Egy 2015-ös adat szerint 4,6 millió német közszférában foglalkoztatott közül kb. 55 % (2,5 millió) nő. Közülük 83 % dolgozik részmunkaidőben, és csupán 17 % teljes munkaidőben. (Forrás németül: ezen a linken.)
Miért vonzó a közszféra?
Csúsztatott munkaidős rendszer:
Ebben a rendszerben a dolgozó egy bizonyos időintervallumon belül maga határozza meg, hogy mikor kezdi és fejezi be a munkát, ill. mikor tart szünetet.
Példa: nálunk a hivatalban hétfőtől csütörtökig 06:00 és 20:00 óra között, pénteken 06:00-18:00 óra között lehet dolgozni. Mivel München lakhatás szempontjából nagyon drága, így sokan járnak be 20-50 km-es körzetből. Ők pl. kora reggel kezdenek, mert akkor még lehet autóval közlekedni és találnak parkolót a hivatal épülete mellett. Aki reggel óvodába/iskolába viszi a gyermekét, az később jön be. (Frissítés: koronavírus óta sokan átálltak otthoni munkavégzésre.)
40 óra a normál heti munkaidő, de lehet csúsztatni. Előfordulhat pl., hogy egyik héten 35 órát, másik héten viszont 45 órát dolgozik az ember. Kártyával lehet "be-, és kicsekkolni" a munkahelyen, tehát a munkaidőt percre pontosan méri a rendszer. (Naponta fél óra szünetet kötelezően levonnak. Ha napi nyolc órát szeretnék ledolgozni, ahhoz 8,5 órát kell távol lennem az otthonomtól.)
Vannak természetesen olyan területek (pl.ügyfélforgalom), amelyek megkövetelik a kötött munkaidőt, de a család és a munka összeegyeztethetőségére itt is ügyelnek.
2. Szabadság és csúszónapok
A közszférában dolgozóknak kortól függetlenül évi 30 nap szabadság jár, amellyel szabadon rendelkezhetnek. A csúsztatott munkaidőt alkalmazó intézmények esetében ez még kiegészül évi 24 csúszónappal. (Íratlan szabály, hogy szünidő esetén a gyermekes dolgozók vehetnek ki szabadságot. A német szünidőkről ebben a bejegyzésben írtam.)
Példa: a kisebb falvakból sokan ingáznak a több munkalehetőséget kínáló városokba. Hétfőtől csütörtökig tartózkodnak ott, addig ledolgozzák a 40 órát, péntekre pedig csúszónapokat vesznek ki. Csütörtök estétől vasárnapig vagy hétfő reggelig tehát otthon tudnak lenni.
Az anyák és az apák is jogosultak 3 évnyi ún. szülői szabadságra. A három évből 24 hónapot át lehet vinni a gyermek 3-8 éves kora közé.(A fenti idő további tizenöt évnyi fizetetlen szabadsággal meghosszabbítható. Gyakorlatilag a gyermek 18 éves koráig.)
Példa: a dolgozó szülői szabadságon van a gyermek egyéves koráig. Utána visszamegy dolgozni. Amikor a gyermek betölti a 3. életévét, megint úgy dönt, hogy kiveszi a szülői szabadságát, és két évre újra otthon marad.
Németországban a gyermek egyéves koráig jár a fizetés kb. 65 %-a. Részletek ebben a blogbejegyzésben.
(Ezen a linken a gyermek után járó pótszabadságok magyarországi szabályozásáról találhatók információk.)
3. Részmunkaidős és otthonról végezhető munka
A részmunkaidős foglalkoztatásnak alsó határa nincs. Hallottam pl. olyan tanárról, aki heti két órát dolgozott, de lehetőség van akár 95 %-os részmunkaidőre is. Elviekben a munkáltató elutasíthatja (munkahelyi körülményekre hivatkozva) a részmunkaidős kérelmet, de ez a gyakorlatban ritka.
Bizonyos területeken elterjedt az otthonról végezhető munka lehetősége is. Főleg azokon az osztályokon alakult ez ki, ahol a munkafolyamatok túlnyomó többsége számítógépről intézhető. (Frissítés: koronavírus óta nagyot ugrott a home office helyek száma.)
4. Biztonság
A versenyszférához képest szerényebb fizetéssel, viszont jóval nagyobb biztonsággal számolhatnak a közszférában dolgozók. A köztisztviselői státuszban lévők a kétéves próbaidő letelte után életre szóló kinevezést kapnak.
Ez azt jelenti, hogy csak akkor bocsáthatják el őket, ha valami rendkívüli szabálysértést (pl. min. egy év szabadságvesztéssel járó bűncselekményt) követtek el. A közalkalmazottak nem kapnak életre szóló kinevezést, de őket is nagyon nehéz elbocsátani.
Az édesanyák tehát biztosak lehetnek abban, hogy gyermekszületés után is visszatérhetnek a munkahelyükre. A versenyszférához képest egy további előny, hogy rugalmasan variálható az is, hogy mennyi időre szeretne otthon maradni a gyermekével az ember. Ha pl. a gyermek születése után arról nyilatkozik az anya, hogy egy évet tervez otthon maradni, a versenyszférában ezen nehezen módosíthat. Egy év letelte után "kopogtathat" a munkáltató, hogy tessék dolgozni jönni. A közszférában röviddel az egy év lejárta előtt is bejelentheti az ember, hogy még további egy, két vagy akár több évre otthon szeretne maradni.
Mi történik, ha megbetegszik a gyermek?
Attól függ, hogy milyen státuszban, és melyik tartományban dolgozik a szülő. A szabályozások ugyanis eltérőek lehetnek. Itt nagy vonalakban próbálom összefoglalni a lényeget.
1. Köztisztviselők
Évente négy nap fizetett szabadság (= bér 100 %-a) jár a gyermek betegsége esetén. (Forrás németül: ezen a linken.)
Ezen kívül a csúszónapokkal és a szabadságokkal tudnak variálni.
2. Közalkalmazottak és privát szférában foglalkoztatottak
Évente 10 naptári nap/gyerek/anya és 10 naptári nap/gyerek/apa betegszabadság jár. (Egyedülálló szülő esetében 20 naptári nap/gyermek.)
A munkáltató gyakorlatilag szabadon dönthet arról, hogy a gyermek betegsége esetén (max. 10 napig) fizeti-e tovább a dolgozó bérét vagy sem. Utóbbi esetben a munkavállalók a betegbiztosítóhoz fordulhatnak. Ha a gyermek nem töltötte még be a 12. életévét, akkor táppénzt igényelhetnek.
A táppénz összege a kiesett nettó fizetés max. 90 %-a lehet. Ha a gyermek betegsége előtti 12 hónapban kapott pl. karácsonyi fizetést a dolgozó, akkor a nettó fizetésének a 100 %-át kaphatja. Ha egy naptári évben két gyerek is megbetegszik, akkor maximum 25 (egyedülálló szülő esetén 50) naptári napig fizeti a biztosító a táppénzt. (Forrás németül ezen az oldalon.)
(Magyarországon az 1-3 éves gyermek után évenként és gyermekenként 84 naptári nap;
a 3-6 éves gyermek után évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári nap;
a 6-12 éves gyermek után évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható. További részletek a csalad.hu oldalon és ezen a linken. A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, ill. az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50 %-a. További részletek ezen az oldalon.)
Tetszett az írás? További tartalmakért látogass el a blog Facebook oldalára.
Bloglovinon is megtalálsz.
Korábbi bejegyzések:
Miben más a német jogászképzés a magyarhoz képest?
Egy németországi térdműtét tapasztalatai
Ha ilyen okoska vagy, miért nem itthon élsz?
Családalapítás Németországban - 1. rész: családi pótlék
Családalapítás Németországban - 2. rész: adókedvezmények (demográfiai kitérővel)
Családalapítás Németországban - 3. rész: a gyermek első három évében kapható ellátások
München egy magyar gimnazista lány szemével
Lebontják a csarnokot
Próbálják növelni a bölcsődei és óvodai helyeket is, de sok esetben hosszú a várólista.
Családbarát közszféra?
Több ismerősöm is a gyermekvállalás után váltott a közszférába.Egy 2015-ös adat szerint 4,6 millió német közszférában foglalkoztatott közül kb. 55 % (2,5 millió) nő. Közülük 83 % dolgozik részmunkaidőben, és csupán 17 % teljes munkaidőben. (Forrás németül: ezen a linken.)
Miért vonzó a közszféra?
Csúsztatott munkaidős rendszer:
Ebben a rendszerben a dolgozó egy bizonyos időintervallumon belül maga határozza meg, hogy mikor kezdi és fejezi be a munkát, ill. mikor tart szünetet.
Példa: nálunk a hivatalban hétfőtől csütörtökig 06:00 és 20:00 óra között, pénteken 06:00-18:00 óra között lehet dolgozni. Mivel München lakhatás szempontjából nagyon drága, így sokan járnak be 20-50 km-es körzetből. Ők pl. kora reggel kezdenek, mert akkor még lehet autóval közlekedni és találnak parkolót a hivatal épülete mellett. Aki reggel óvodába/iskolába viszi a gyermekét, az később jön be. (Frissítés: koronavírus óta sokan átálltak otthoni munkavégzésre.)
40 óra a normál heti munkaidő, de lehet csúsztatni. Előfordulhat pl., hogy egyik héten 35 órát, másik héten viszont 45 órát dolgozik az ember. Kártyával lehet "be-, és kicsekkolni" a munkahelyen, tehát a munkaidőt percre pontosan méri a rendszer. (Naponta fél óra szünetet kötelezően levonnak. Ha napi nyolc órát szeretnék ledolgozni, ahhoz 8,5 órát kell távol lennem az otthonomtól.)
Vannak természetesen olyan területek (pl.ügyfélforgalom), amelyek megkövetelik a kötött munkaidőt, de a család és a munka összeegyeztethetőségére itt is ügyelnek.
2. Szabadság és csúszónapok
A közszférában dolgozóknak kortól függetlenül évi 30 nap szabadság jár, amellyel szabadon rendelkezhetnek. A csúsztatott munkaidőt alkalmazó intézmények esetében ez még kiegészül évi 24 csúszónappal. (Íratlan szabály, hogy szünidő esetén a gyermekes dolgozók vehetnek ki szabadságot. A német szünidőkről ebben a bejegyzésben írtam.)
Példa: a kisebb falvakból sokan ingáznak a több munkalehetőséget kínáló városokba. Hétfőtől csütörtökig tartózkodnak ott, addig ledolgozzák a 40 órát, péntekre pedig csúszónapokat vesznek ki. Csütörtök estétől vasárnapig vagy hétfő reggelig tehát otthon tudnak lenni.
Az anyák és az apák is jogosultak 3 évnyi ún. szülői szabadságra. A három évből 24 hónapot át lehet vinni a gyermek 3-8 éves kora közé.(A fenti idő további tizenöt évnyi fizetetlen szabadsággal meghosszabbítható. Gyakorlatilag a gyermek 18 éves koráig.)
Példa: a dolgozó szülői szabadságon van a gyermek egyéves koráig. Utána visszamegy dolgozni. Amikor a gyermek betölti a 3. életévét, megint úgy dönt, hogy kiveszi a szülői szabadságát, és két évre újra otthon marad.
Németországban a gyermek egyéves koráig jár a fizetés kb. 65 %-a. Részletek ebben a blogbejegyzésben.
(Ezen a linken a gyermek után járó pótszabadságok magyarországi szabályozásáról találhatók információk.)
3. Részmunkaidős és otthonról végezhető munkaA részmunkaidős foglalkoztatásnak alsó határa nincs. Hallottam pl. olyan tanárról, aki heti két órát dolgozott, de lehetőség van akár 95 %-os részmunkaidőre is. Elviekben a munkáltató elutasíthatja (munkahelyi körülményekre hivatkozva) a részmunkaidős kérelmet, de ez a gyakorlatban ritka.
Bizonyos területeken elterjedt az otthonról végezhető munka lehetősége is. Főleg azokon az osztályokon alakult ez ki, ahol a munkafolyamatok túlnyomó többsége számítógépről intézhető. (Frissítés: koronavírus óta nagyot ugrott a home office helyek száma.)
4. Biztonság
A versenyszférához képest szerényebb fizetéssel, viszont jóval nagyobb biztonsággal számolhatnak a közszférában dolgozók. A köztisztviselői státuszban lévők a kétéves próbaidő letelte után életre szóló kinevezést kapnak.
Ez azt jelenti, hogy csak akkor bocsáthatják el őket, ha valami rendkívüli szabálysértést (pl. min. egy év szabadságvesztéssel járó bűncselekményt) követtek el. A közalkalmazottak nem kapnak életre szóló kinevezést, de őket is nagyon nehéz elbocsátani.
Az édesanyák tehát biztosak lehetnek abban, hogy gyermekszületés után is visszatérhetnek a munkahelyükre. A versenyszférához képest egy további előny, hogy rugalmasan variálható az is, hogy mennyi időre szeretne otthon maradni a gyermekével az ember. Ha pl. a gyermek születése után arról nyilatkozik az anya, hogy egy évet tervez otthon maradni, a versenyszférában ezen nehezen módosíthat. Egy év letelte után "kopogtathat" a munkáltató, hogy tessék dolgozni jönni. A közszférában röviddel az egy év lejárta előtt is bejelentheti az ember, hogy még további egy, két vagy akár több évre otthon szeretne maradni.
Mi történik, ha megbetegszik a gyermek?
Attól függ, hogy milyen státuszban, és melyik tartományban dolgozik a szülő. A szabályozások ugyanis eltérőek lehetnek. Itt nagy vonalakban próbálom összefoglalni a lényeget.1. Köztisztviselők
Évente négy nap fizetett szabadság (= bér 100 %-a) jár a gyermek betegsége esetén. (Forrás németül: ezen a linken.)
Ezen kívül a csúszónapokkal és a szabadságokkal tudnak variálni.
2. Közalkalmazottak és privát szférában foglalkoztatottak
Évente 10 naptári nap/gyerek/anya és 10 naptári nap/gyerek/apa betegszabadság jár. (Egyedülálló szülő esetében 20 naptári nap/gyermek.)
A munkáltató gyakorlatilag szabadon dönthet arról, hogy a gyermek betegsége esetén (max. 10 napig) fizeti-e tovább a dolgozó bérét vagy sem. Utóbbi esetben a munkavállalók a betegbiztosítóhoz fordulhatnak. Ha a gyermek nem töltötte még be a 12. életévét, akkor táppénzt igényelhetnek.
A táppénz összege a kiesett nettó fizetés max. 90 %-a lehet. Ha a gyermek betegsége előtti 12 hónapban kapott pl. karácsonyi fizetést a dolgozó, akkor a nettó fizetésének a 100 %-át kaphatja. Ha egy naptári évben két gyerek is megbetegszik, akkor maximum 25 (egyedülálló szülő esetén 50) naptári napig fizeti a biztosító a táppénzt. (Forrás németül ezen az oldalon.)
(Magyarországon az 1-3 éves gyermek után évenként és gyermekenként 84 naptári nap;
a 3-6 éves gyermek után évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári nap;
a 6-12 éves gyermek után évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható. További részletek a csalad.hu oldalon és ezen a linken. A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, ill. az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50 %-a. További részletek ezen az oldalon.)
Tetszett az írás? További tartalmakért látogass el a blog Facebook oldalára.
Bloglovinon is megtalálsz.
Korábbi bejegyzések:
Miben más a német jogászképzés a magyarhoz képest?
Egy németországi térdműtét tapasztalatai
Ha ilyen okoska vagy, miért nem itthon élsz?
Családalapítás Németországban - 1. rész: családi pótlék
Családalapítás Németországban - 2. rész: adókedvezmények (demográfiai kitérővel)
Családalapítás Németországban - 3. rész: a gyermek első három évében kapható ellátások
München egy magyar gimnazista lány szemével
Lebontják a csarnokot
Megjegyzések
Megjegyzés küldése